14.nap (62,2 kg)

A tegnapi jóga után úgy feltöltődtem, hogy nehéz volt elaludni. Csodás, színes álmaim voltak. Azt álmodtam, hogy meghaltam, és kezemben tartottam a hamvaimat. Színes, könnyű por volt: lila, rózsaszín, sárga. Édesapám is ott volt velem (több éve halt meg) és ragyogott a Nap. A Dunaparton voltunk, több ember vett körül. Mindenki békés, nyugodt elégedett volt. Eljött Attila atya is, beszéltem vele, ott voltak a gyerekeim. Nagyon jól éreztem magam....

hát felébredve azért megrendültem, de álmoknál az érzésekre figyelek, és ez nagyon pozitív érzés volt. Rögtön az jutott eszembe, hogy most újjászülettem, megtisztultam, és valami egészen új létminőség vár rám.Szeretném a böjt alatt megélt békességet és nyugalmat, elfogadást és befogadást megőrizni és továbbvinni. Szeretném jobban megélni női létemet, az elengedést és az áramlást sokszor csak szemlélni, és nem ugrani fejest bele.

A halállal való megbékélés amúgy is nagyböjti üzetnet:

"Ember, emlékezz, porból vagy és porrá leszel"

A felnőttlét fontos eleme a halál elfogadása.

Azért megrendültem a jógatanárom mailjén, mert boncolásra invitált: testközelből fogjuk szemlélni a női és férfi ivarszervek anatómiáját. Milyen jó, hogy így összecsengenek a dolgok: a mai álmom nélkül talán nemet mondtam volna. Így viszont igent, de azért volt pár szorongó percem emiatt. Holttestet látni nehéz dolog. Erős hit kell hozzá.

A jógaóra nagyon jólesett nekem is:intenzíven érzem az energiaáramlást, remélem, ebből Ti is részesültök. Annyira boldoggá tesz, hogy ilyen szép számmal eljöttök hétről-hétre, ez egyfajta viszajelzés, hogy jó úton haladok előre.

(amikor kevesen vagytok, magamba tudok zuhanni, hogy ilyen unalmas vagy érdektelen lettem...)

Szóval, vége a böjtnek, és gyümölcsözött szépen, a családom is jókedvűen merítkezik a kicserélt Tündiből.

Persze, ma úgy érzem, gurulna még a szekér, de a férjem felhördült, hogy egyek azért végre.

Hát, igen, holnap elkezdem a szilárd étel fogyasztását. Furcsa lesz.

13. nap (62,7 kg)

Gyarapodott a súlyom, a só miatt, amit tegnap meggondolatlanul lenyeltem. Arcomon is látszik a só: szemhéjam megduzzadt, táskás lett. Jól kitoltam magammal. Nem baj, ismét tanultam.

Egész nap kifejezetten gyenge vagyok, csak támolygok, de teszem a dolgom. Főztem, kertet rendeztem. Szeretnék magam lenni. Sajnos, a z ovisom köhög, emiatt itthon maradt, így sokkal nehezebb nyugalmat találnom.

A teáktól már hányingerem van, csak a káli esik jól. Ezen kívül vizet iszom.

A jógaóra csodálatosan feltöltött energiával, és ez nem csak a jógának köszönhető, hanem Nektek is!!

Annyira jólesik a kedvességetek, bátorításotok....

12. nap (62, 1 kg)

Megállt a súlycsökkenés, érdekes. Talán a mozgás hiánya, tegnap csak üldögéltem ,tengtem-lengtem. Ma viszont délután két óra kemény néptánc lesz, alig várom.

Délelőtt Szentimsén voltunk, szeretem Atya beszédeit hallgatni.

Mise után agapén beszélgettünk, szerveztük a közös családi táborunkat.  Nagyfiammal bevásásroltunk, én is megvettem a jégsalátát, amivel szerdán megkezdem a visszatérést a táplálkozáshoz. Rendkívül fontos a fokozatosság és óvatosság, hiába érzem most úgy, hogy mindet szívesen ennék, húst is, fasírtot is, kolbászt, ami csak van....

Már csak két nap van hátra.

A békességes nyugodt hangulatom megmaradt, és ennek nagyon örülök, mert tavaly olyan ideges és türelmetlen voltam végig. Most más, és ez biztosan évről évre csak jobb lesz.

 Hát, a táncon már gyengécske voltam, de itthon kifejezetten gyenge voltam. Le kellett feküdnöm jóga nidrát tartani, hogy erőre kapjak. Aztán básztit is kellett végeznem.

Rájöttem a rosszullét okára is: a kicsinek zsíros kenyeret kentem, és lenyalogattam a zsárt az ujjamról, ami sós is volt. Ennyi elég is lett ahhoz, hogy rosszul legyek (hányingerem volt a nap hátralevő részében, és nagy fáradság)

11. nap (62,2 kg)

Hétvége van, így reggel elvégezhettem a szokásos básztit a satkarmák után. Férjem megfőzött, én pakolgattam, békésen telt a nap. A nagy megpróbáltatás délután egy hatalmas szülinapi buli volt, rengeteg finom sággal. Persze, kíváncsi voltam minden ételre, ezért a családomat biztattam hogy kóstoljanak és meséljenek az ízéről.

Én pedig 2 dl. ananászlevet ittam kárpórtlásul....és a fagyasztómba bepakoltam egy adag pogácsát (imádom) és mákoskalácsot. Böjt után megeszem!

Jó kedélyállapotban voltam, kicsit fáradtabban, mert a beszélgetés és kifele fordulás most nem esik túl jól, de teljesen nem tudok kivonulni a világból.

Éjjel nagyot aludtam.

10. nap (62,1 kg)

Mélyen aludtam, kipihentem ébredtem, és sikerült rögtön jógával indítani a napot (k. napüdvözlet, üdvözlet Khatunak, néhány ászana) A jógázás könnyen megy, belefeledkezem az ászanákba, úgy érzem, bármeddig elmaradnék bennük. Most értem meg a meditáló jógikat, akik akár napokon keresztül ülnek lótuszülésben, magukba mélyedve. Kitísztított szervezettel ez tényleg nem probléma: Nekem a nehézséget az elme csendesítése okozza, nem a testé.

Nagyon mozgalmas napom volt, elfáradtam mostanra, nem tudtam semmit sem pihenni ma.Délelőtt főzés nagyfiam tiszteletére (sült oldals paradicsomos káposztával, vaniliás keksszel), aztán elszaladtam a templomba, mert adományoztak nekem egy kisasztalt, ami babamamara már nagyon kellett.

Hazajött a nagyfiam, élvezettel ette az ebédet (én meg olvadozva néztem, szinte vele együtt ízleltem és rágtam), és hosszan beszélt az elmúlt két hetéről.
Aztán oviba a kicsiért, majd két kedves barátnőm jött, akikkkel a böjt gyakorlati részeiről beszélgettünk.

Annyi új megtapasztalás ért ma is. Amit eddig csak olvastam, az megtapsztalt valósággá lett.

Például az, hogy az evés nem puszta jóllakás, hanem egyfajta öröm, nyugtatószer, időkitöltés. Amikor fáradtan vonszolom magam a kicsik között, olyan jó lenne kiugrani a konyhába "én most eszem,. nez avarjatok addig" jelszóval. Hogy egy kicsit kivonódhassak és magam lehessek. Hát, erre is használom az evést (amikor eszem:-)most csak teát kortyolgatok helyette.

A bászti kimaradt, és mostanra megfájdult a fejem. Alig várom a férjemet, hogy pótolhassam az elmaradást..

Olyan fontosak a nyugodt körülmények a böjtben. Szándékosan kerülök minden (kerülhető) vendégséget , barátkozást erre az időre, mert így, ilyen napon nagyon nehéz a böjt. Olyan fáradt vagyok, olyan szívesen feküdnék egy kicsit.

Erről persze csakis én tehetek, mert nehezemre esik nemet mondani , hiába tudom, hogy az válna javamra.
De így most akkor ezt a fáradságot és szolgálatokat is felajánlhatom :-)

így már mindjárt más értelmet nyer minden. Nem hiábavaló az erőfeszítés.

9. nap (62,5 kg)

Mélyen aludtam, pihentten ébredtem. Kicsik még aludtak, így alkalmam volt a satkarmák mellett a básztit is elvégezni.

Egész délelőtt baba-mama kört tartottam, táncoltam, énekeltem, mondókáztam a kicsikkel délig. Érdekes módon a hangom nagyon kitisztult, és erőtljesebb lett.Erős voltam, és kitartó, kicsit se fáradtam el. Még játszótereztünk is utána.

Ebédre alma és répalé jól megrágva, aztán még egy bászti. Meglepődtem, mi minden távozik még mindig.

Amíg a pici aludt, jóga nidrát végeztem (minden nap  a Szív relaxációra lazítok) majd olvasgattam. Aztán amikor a pici felébrdet, indultunk az oviba, játszótér, haza.

Nagyon összeszedett voltam jógaórán, pontosan tudtam, mit szeretnék, egy teljes egész órát tudtam tartani, ami nekem is nagyon jól esett.Itthon egy malomparti a kicsimmel (2 szer ő nyert :-)

Elmúlt a dekoncentrált időszak!

Hangulatom békés, elfogadó, de határozott, és kézben tartom a dolgokat. Azt érzem, hogy a "magam ura vagyok".

Jó megtapasztalni, hogy a testi érzetek fölé tud emelkedni a szellem, és ez a meghatározó érzés. Érzem, hogy sokkal több vagyok a testemnél.

8. nap (63 kg)

Pihentető alvás után, jókedvűen ébredtem. Azért az elkeserít, hogy ma sem ehetek, de kompenzálásként sütöttem jó adag palacsintát a testvéremnek, és örömmel néztem pici fiamat, aki 6 db-ot evett belőle.

Ma délelőtt gyalogoltam egy nagyot. Nagyon jólesik a séta, sokat voltunk ma kint a levegőn a gyerekekkel.
Teljesen jól vagyok. Elvégeztem a básztit (még mindig van mit kiválasztani, elképesztő mennyi mindent őrizgetünk magunkban), utána májpakolással relaxáltam, imádkoztam hosszan, egészen addig amíg a pici aludt.

Akkor megetettem  Gyurikát (sült csirke és krumplipüré : a testvéremtől kaptuk), én meg megettem a 2 dl alma-répa-citromlevemet. Teljesen jóllaktam tőle.

Feltűnt a kicsimnek, hogy én miért nem eszem vele, meséltem neki a böjtről. Boldogan fedezte fel, hogy ő is böjtöl, mert napok óta nem kapott csokit!

Vidáman mentünk az oviba, másfél óra játszótéren. Mióta allergiás lett a picim (a gumicukorra) elfogadja, hogy a boltam nem kaphat meg akármit, és nem hisztizik. Így velük vásároltam.

Itthon meleg káliteát ittam, és jógázni kezdtem.

Kaptam édesanyámtól egy könyvet (Gazdag papa, szegény papa) ma azt olvasgattam, és kezd bennem összeállni valami kép arról, mi is az én igazi utam, az én hivatásom.

Boldog és izgatott vagyok, kezdem a részleteket átgondolni, utánajárni.

7. nap (63,2kg)

A nagykönyv szerint minden 7. nap egyfajta böjti válsággal jár együtt, amikor a testsúly csökkenésének stagnálása  is jelzi, hogy egy nagyobb dolog van készülőben. Reggel konstatáltam, hogy lassult a súlycsökkenés, tehát hozom a leírtakat.

Viszont a válság elkerült. Mindkét kicsim itthon volt ma, ez böjt nélkül is igazi kihívás, de ez sem jelentett gondot. Valahogy sokkal nyugodtabb és békésebb vagyok mint egyébként.

Körülményeim hatására a bennem levő férfioldalt használtam az utóbbi években dominánsan, és most a böjttel kezd helyreállni az egyensúly. Női energiáim a felszínre kerültek, és élvezettel élem meg ennek áldásait. Megtapasztaltam, hogy akkor is van hétvégén ebéd, ha nem én főzök (és ehető is, látszólag ) és a vásárlást is megoldja a párom (csak a múlt héten vett olyan dolgokat, amit én soha, ezt ki is beszéltük)

Szóval forog a Föld nélkülem is, és nem mindent nekem kell cipelni a vállamon. Nagyszerű segítőim vannak, akik eddig nem kaptak teret az én maximalizmusom és ragaszokodásom (a fontosságomhoz ???) miatt.

Egyfajta kellemes belső utazás ez a böjt.

Sok időm szabadult fel (furcsa, tényleg ennyi időt elvesz az étkezés maga ??) ezt takarításra , játékra és olvasásra használom.

Lelassult beslő világomban mindennek helye lett, ami nekem fontos.

Fizikai szinten erős vagyok, sokat iszom, három liter vizet, plusz teát is (és ma is ittam 2 dl alma, répa, citromlét 1 mokkáskanál olivaolajjal).

Pörgős napom volt, rengeteg linzert sütöttem szombatra keresztlányom szülinapjára. Bajban levő ismerősökkel beszélgettem hosszan, aztán a kicsikkel a kertet takarítottuk (minden hóvirág előbújt, olyan szép)

délután hosszas előadás a kisfiam leendő iskolájában (most ismerkedtünk az iskolával és tanítókkal) innen egyenesn az órára siettem.

A jógaóra nagyon jólesett, de úgy éreztem, nem vagyok elég összeszedett---ezért most elnézéseteket kérem, böjt után meglesz a kárpótlás, remélem!

Óra után az étel illatától ami itthon fogadott, megéheztem (pedig ezt már napok óta nem éreztem) úgyhogy meleg mézes teát iszogatok, és felmegyek hogy az elmaradt básztit és májpakolást elvégezzem.

6.nap (63,5 kg)

Jól aludtam (11-7-ig) kipihenten ébredtem. Satkarmáim után oviba vittem a közepest, aztán ebédet főztem (paprikáskrumlit )a kicsinek, majd elmentünk venni hozzá savanyúkáposztát, és játszóterezni. A levegő tavaszillatú. Milyen jó a madarakat újra hallani! Hintáztunk, szaladgáltunk.

Ebédre répa és almalét csavartam magamnak, citrommal (egy pici olajjal) mert repedezik a bőröm. Elrágtam a levet, nagyon jólesett. (jól is laktam vele)

Bászti után májpakolás és jóga nidra. Áramlottak az energiák, feltöltődtem

Ma éhes egyszer sem voltam (ehetnékem volt ugyan, de az más)

Mennyi időm van, mióta nem eszem....valahogy mindenre jut időm a mi a családomat és magamat illeti.

Lelassult és kiteljesedett minden.

Kezdek igazán otthon lenni magamban.

Erős és energikus vagyok, alig várom a jógát.

5. nap

Nyugtalan alvás és kevés (2-7-ig) után meglepően friss ébredés. Teljesen jól éreztem magam. A satkarmákat és básztit hamar elvégeztem (fél óra) fogtam a vizemet és teámat, irány a jógaiskola.

sajnos, ma egész nap előadások voltak, pedig ilyen hosszan ülni (feküdni) nem jó a böjtben. Kibírtam alvás nélkül. Fizikaiglag tökéletes erőben vagyok,de a hirtelen felállásokkal  óvatosnak kell lennem.

Mostanra fejem kissé sajog, kevés vizet ittam ma.A napot jógával és májpakolással fogom zárni.

Hangulatom békés, de a beszédkészségem nem az igazi: összeakadnak néha a gondolatok és a szavak.

Családom megértő, hordoznak szeretetükben.

Kibírom.

4. nap (64,5 kg)

Mélyen és színeseket álmodva aludtam. Reggel nehéz volt az ágyból kimászni, gyenge voltam, csak vonszoltam magam. Satkarmák, (bászti) valamelyest erőt adott, de semmihez se volt kedvem (még inni sem).

Aztán elhatároztam, hogy amíg a kicsi nézi a rajzfilmet, én jóga mudrában pihenek. Ebből egy csodálatos jógázás lett: az ászanákat hosszan kitartottam, mélyen magamba feledkezve. Éreztem az energiaáramlást, kellemes forróság öntött el olykor. Teljesen feltöltödtem, erős és friss lettem. Pedig milyen nehéz volt belekezdeni. (tényleg hallgatni kell az intuíciónkra)

Az ebédet megfőztem, az illatok nagyon jólestek, hosszan szimatoltam a húsleves illatát.

Megengedtem magamnak 2 db alma és 2 db répa kifacsart levét. Hosszan, élvezettel rágtam meg (kb 1,5 dl lett), olyan jólesett. Legjobban az ízek hiányoznak, mert éhes egyre ritkábban leszek.

Az éhség csak jelez, aztán pár másodperc múlva elmúlik.

Ebéd után lementünk a Duna partra sétálni, hattyúkat nézni: 2 órányi lett belőle. Fociztam a kicsikkel, borostyánt szedtem a vázába. Annyira szép ahogy a hó alól bújik elő az élet. A víz elem minden formáját megcsodáltam.

Itthon moziztunk az (Ötödik elemet néztük meg ) szeretem a humorát és a mondanivalóját.

Annyira nyugodt és békés vagyok....a gondolatra mondjuk elkeseredem, hogy mennyi mindent nem ehetek meg (már hosszú lista van a fejemben, h mi mindent fogok enni a böjt után:-)

Istenem, milyen csodálatos dolog, h van mit enni adni a gyerekeknek! Milyen élvezet látni, ahogyan jóízűen esznek! Milyen jó dolog rágni és nyelni!

Testem könnyű és tiszta, már nem is fázom annyira. Melegen és rétegesen öltözöm, azért egy réteggel több van rajtam mint szokott lenni.

Most nemsokára indulunk a barátainkhoz a szokott havi imádságra családjainkért. De jó lesz:

Holnap egész nap a jógaiskolában leszek, hurrá!

A jógánál jobb dolog nincs is s böjt alatt :-)

3. nap: ( 65,1 kg)

A tegnapi jóga annyira feltöltött, hogy alig tudtam elaludni. Mélyen aludtam, kipihenten ébredtem, satkarmákat végeztem, oviba vittem a kicsiket, és együtt farsangoltunk. Aztán megfőztem a zöldséglevest túrós csúszával (azért egy tésztát szétrágtam, de kiköptem utána...) és nem voltam éhes (csak ehetnékem volt, de a kettő más)

Egyre tisztábban érzem testem üzeneteit ( a básztit ma többször is megismételtem, mert beindult a kiválasztás minden szinten)

Néha sajog a fejem, de tele vagyok erővel .

Takarítottam leginkább, és alig várom a májpakolást.

Rendkívül nagy békességet és nyugalmat érzek. Lelassultam, és ez most olyan jó. Csendesen áramlik a napom.

Hosszan meditáltam kora délután, amíg a kicsi aludt.

Délután már változtak kissé a dolgok: Gyengeség, szédelgés, ehetnék. Szomorúság.Egy alma kicsavart levét ittam meg, ez kicsit felvidított. 

Csak ne kéne néznem, mi mindent eszik a család (hát még az illatok....olyan kifinomult lett a szaglásom, mint egy nyomozókutyának.) 

Nehéz.

2. nap: (65,8 kg)

Jót aludtam, gyengén ébredtem. Megszédülések, gyengeség rohamok jellemezék a napot, melyek hamar elmúltak.

Reggel gond nélkül és szeretettel megfőztem a spenótot ebédre.

Délelőtt megtartottam a Babamama kört, táncoltunk, mondókáztunk. Kisfiam sokat ebédelt, gyönyörködtem benne...

Alapos básztit kellett végeznem,(háromszor, szinte egymás után) mert a gyengeség egyik oka a visszamérgezés lehet: tényleg sokkal jobban lettem utána.

Jógázni emiatt napközben nem volt kedvem, csak meditálni és imádkozni.

Az esti jóga viszont nagyon kellett!!

Jólesik a séta is a tavasz ígéretes friss levegőn. Szóval kitartok. Hangulatom békés (akár bambának is mondható) és elfogadó.

Távoznak a mérgek minden szinten. Hurrá!

Holnaptól már túl leszek az átállási nehézségeken a nagykönyv szerint.

1. nap:

Ez a nap is meglepően jól ment. (a tavalyihoz képest)

Testsúly 66,4 kg (na ez kezd olyan lenni mint a Brigit Jones naplója :-) pedig nem ez a cél.)

Reggel satkarmák, jóga, napközben  néha olyan elbambulós állapot (tényleg nehezemre esik az összpontosítás) viszont nagyon jólesik az imádság, bele tudok merülni, kevesebbet kalandozok el.

Májpakolás nagyon jólesett, alatta hosszan meditáltam, imádkoztam.

Főztem, etettem a kicsit, és igen, éhségérzetet többször is éreztem, de hamar elmúlt.

Sokat ittam, (reggel 6 ml Huminiqumot ) és a böjtről sok jó írást találtam (www.bojt.lap.hu )

ide is feltöltögettem nektek sok érdekességet, sokféle menüpont változott, nézzétek meg

ma Üdvözlet Khatunak és Viparita Karani volt ami nagyon jólesett (és még a fejenállás is)

Fáradékonyabb vagyok, de férjem a tenyerén hordoz.

O. nap:

Elkezdtem, és meglepően jól ment a tavalyihoz képest.

Fizikai tények: Ma 67,2 kg voltam reggel és egész nap két db almát fogyasztottam. Megittam egy liter káli teát, fél liter fahéj teát, és sok vizet.

A reggelt a satkarmáimmal (lásd a satkarmák menüben) a dzsala nétivel és básztival kezdtem. Majd Könnyű napüdvözlet, pránajáma, és felébredtek a kicsik.

Az egyik reggelire palacsintát kért (megsütöttem tönkölylisztből, ) a másik krumplistésztát (ezt ebédre kapták, levessel).

Az ételek illatára éhes lettem, ekkor ittam egy kicsit. Az almát lassan és élvezettel ettem meg, az elkövetkező 14 napban több ételt már nem veszek magamhoz.

A napot takarítással, mosással és olvasással töltöttem (készülök a Síva és Sakti előadásomra) meg meséléssel.

A jógaóra nagyon jót tett. Úgy szeretlek látni Titeket, ahogy egyre ügyesebbek vagytok. Olyan jó érzes veletek lenni: boldogan és elégedetten jöttem haza (remélem, Ti is :-)

Olyan jól esett, ahogy búcsúzóul többen bátorítottatok. (nagy szavak ezek, de Értetek is böjtölök)

Hazafelé úton meditatív állapotba kerültem. Az esti almámat már nem ettem meg, inkább egy kiskanál mézet eszegettem helyette. Durván édesnek éreztem.

Tettrekésznek és erősnek érzem magam.

Ezt Nektek is köszönhetem!