A nők hónapja ez év márciusában egy olyan eseménnyel zárult, amelyet nyugodtan nevezhetünk rendkívüli horderejűnek. Március 31-én a David Lynch Alapítvány szervezésében teltházas konferenciát rendeztek a New York-i Air and Space Múzeumban, melynek címe „Nők, erőszak és meditáció” volt.

A konferencia elnöke a CNN riportere, Soledad O’Brien volt, mellette pedig számos kiemelkedő hölgy szólalt fel, akik a meditáció hasznosságát tárgyalták meg abban, hogy miként képes gyógyírt nyújtani a szorongásra, a depresszióra és az öngyilkossági hajlamra a traumatikus élményeket átélt nők és lányok között. A konferencia fókuszában a poszt-traumatikus stressz rendellenesség (PTSD) kezelése terén már ígéretesnek bizonyult meditációs modszerrel kapcsolatos, korábban végzett, illetve jelenleg is folyó tudományos kutatások álltak. Ez a módszer a Transzcendentális Meditáció, röviden TM.

Döbbenetes statisztikák, melyeket mindannyiunknak ismerni kellene

A nők elleni erőszak pestisként járja át az amerikai társadalmat és az egész világot. Mutatóban álljon itt néhány tény:

• Az Egyesült Államokban minden harmadik nőt ért fizikai vagy szexuális erőszak vagy valamilyen formájú bántalmazás.
• Ezek közül a nők közül minden negyedik arról számol be, hogy a férje vagy a barátja volt az, aki erőszakkal támadt rá.
• A szexuális erőszakot elszenvedők közel felét 17 éves kora előtt érte e trauma.
• Mindezeknek a nőknek csak elenyészően kis százaléka fordul segítségért szakemberekhez.

Az áldozatok sokszor képtelenek beszélni arról, hogy mi érte őket, mivel szégyellik azt vagy félnek a megtorlástól. Egész életük folyamán szenvednek a traumatikus eseményeket felidéző, hirtelen rájuk törő képsoroktól vagy egyéb, életüket megnyomorító hatásoktól.

Személyes történek: túllépni a traumán

A konferenciáról hallva, egyik TM-tanítványom megosztotta velem a saját történetét. Tinédzser korában kést szegeztek neki, úgy kényszerítették szexuális aktusra. Elhatározta, hogy senkinek sem beszél a dologról, és inkább úgy próbál meg túlesni rajta, hogy igyekszik elfelejteni a történteket. Drogok használatába és más, önpusztító tevékenységekbe menekülve próbált megküzdeni a depresszióval és a szégyennel. Az emlékek azonban újra és újra visszatértek, a hozzájuk kötődő félelemmel és szorongással együtt.

– Egy évvel később hallottam a meditácóról, és meg is tanultam a módszert. Egyedül a meditáció tette lehetővé, hogy felfedezzem önmagamnak azt a tökéletesen békés részét, amelyet teljesen érintetlenül hagytak a történtek. Egy olyan időtlenséget és örömérzést ismertem meg, amelyről soha korábban nem volt tudomásom. Ez nem csupán elképzeltem, hanem ez volt lényem legtisztább, legmélyebb, legvalósabb része. Mindennap kétszer meditáltam, és végül ugyanazzá az élettel teli lánnyá váltam, aki valaha voltam. Most azonban már nyugodtabb és bölcsebb vagyok, teljesen megbékéltem önmagammal és a múltammal.

Hogyan segít a meditáció helyreállítani az agy trauma-központját?

Van-e neurofiziológiai alapja ezeknek a traumát követő felépülésről szóló beszámolóknak? A kutatók úgy tartják, hogy a traumák az agy nem-verbális részén, az amygdalában tárolódnak. Ez a sokat emlegetett „harcolj vagy menekülj” reakció székhelye. Gyakran a trauma áldozata nem képes a róla való beszéd révén feldolgozni az őt ért tragédiát. Míg a tanácsadásnak kétségtelenül megvan a maga haszna, a poszt-traumatikus stressz kezelésében csupán korlátozott eredményeket nyújt. Ezért van, hogy ilyen esetben a legtöbb orvos gyógyszereket ír fel.

Dr. Fred Travis, az Agy, Tudás és Megismerés Központ vezetője szerint a traumatikus élmény „bekapcsolja” az amygdalát, melyet az agy félelemközpontjának is tartanak, és csökkenti a pre-frontális kéreg tevékenységét.

- A traumatikus stressz a félelem fátylát hozza létre, és a traumát elszenvedett személy ezen keresztül szemléli a világot. Felfokozottan éberré válik, sebezhetővé, és azt gondolja, hogy az emberek nem értik meg, ugyanis az agya ezt sugallja neki – magyarázza Dr. Travis.

A traumatikus élmény bekapcsolja az amygdalát, és a túlterhelés hatására mintegy a kapcsoló is eltörik.

- Egyetlen módon lehet az amygdalát lekapcsolni: egy olyan tapasztalatra van szükségünk, amely pontosan ellenkezője a traumatikus élménynek. Egy olyan tapasztalásra, amely holisztikus és nem fragmentált, amely csendes, nem pedig kaotikus. Amikor a meditáció során transzcendálunk, az agyból eredő félelem jelek kikapcsolódnak.

És ez tényleg működik?

Ha egy meditációs technika lehetővé teszi azt, hogy túllépjünk a gondolatokon és az érzelmeken, majd ezt követően megtapasztaljuk saját belső esszenciánkat – a lényünk mélyén rejtező pihenő éberség állapotát – akkor az rendkívül hasznosnak bizonyulhat a poszt-traumatikus stressz rendellenesség tüneteinek csökkentésében.

Jó pár kontrollált vizsgálat alátámasztja: a meditáció valóban hatékony a poszt-traumatikus stressz csillapításában. A kutatások a vietnámi háború veteránjaitól az iraki és afganisztáni harcokból visszatértek vizsgálatáig terjednek.

A Wall Street Journalben nemrég megjelent tárcájában W. Scott Gould, az amerikai veteránok szövetségének főtitkárhelyettese így írt: „A Transzcendentális Meditáció nagy figyelmet kapott a Veterán Ügyek Minisztériumában, a Honvédelmi Minisztériumban, valamint a Nemzeti Egészségügyi Intézetben (NIH).” Mint arról beszámol, a veteránszövetség egy klinikai vizsgálatsorozatot indított a különböző meditációs formák hatékonyságának kiderítésére.

A David Lynch Alapítvány a „Katonai Jólét Hadművelet”-nek elkeresztelt akció kezdeti sikeréről számol be. Ez a kezdeményezés azt célozza, hogy a háborús veteránok meditációs képzésben részesülhessenek.

A legérdekesebbek azonban azok az első kézből származó beszámolók, amelyekben háborús veteránok és más, traumát átélt személyek a saját tapasztalataikról beszélnek.

Tara Wise Jones, az Amerikai Női Veteránok Országos Szövetségének ügyvezetője is egy ilyen veterán.

– Rendkívüli szomorúságot éreztem – meséli – egyáltalán nem akartam itt lenni. A Transzcendentális Meditáció megmentette az életemet. Lenyugtatta az elmémet, segített helyreállítani bennem a tápláló, gondoskodó természetet. Visszaadta a nőiségemet, és segített abban, hogy jobban gondolkodjak. A meditáció megtanulását követően semmitől sem kell, hogy függjek. A meditálás hatására jól érzem magam, belül a lelkemben, és kívül, a testemben is.

Jones is felszólalt az említett női konferencián, Dr. Lois Lee társaságában, aki az Éjszaka gyermekei (Children of the Night) nevű, nők és lányok számára létrehozott Los Angeles-i menhely alapítója. Ez az intézmény a rehabilitációs programjába felvette a meditációt.

Amikor rossz dolgok történnek – segít a meditáció

– Miért történt ez velem? – ez gyakran a legnagyobb kérdés, és a legfőbb forrása annak a zavarodottságnak és fájdalomnak, amellyel egy trauma, erőszak vagy abúzus áldozatának együtt kell élnie. Az erőszakos cselekedetek okát nem feltétlenül tudjuk megmagyarázni, ám a jó hatalma mindig sokkal nagyobb, mint a negatív tapasztalatok hatása.

A meditáció önmagunknak egy olyan részével köt össze bennünket, amely teljes mértékben pozitív, ártatlan és határtalanul jó. Mélyen bennünk – még a tudatalattinál is mélyebben – található a tudatosságunk csendes, transzcendens mezeje, amely az élet ártó benyomásaitól érintetlen marad. Ebből a tapasztalásból keletkezik a magabiztosságnak az az ereje, amely lényünk minden rostját képes áthatni, és amely által ismét egésszé válhatunk. Meggyógyulttá és megbékéltté mindennel és mindenkivel.

Transzcendentális Meditáció díjmentes előadások időpontjai, helyszínei után az alábbi oldalon lehet érdeklődni: http://www.tminfo.hu/tm-tanfolyam